A tanoda pályázatok háttere mélyen gyökerezik a magyar oktatási rendszerben meglévő egyenlőtlenségekben és a hátrányos helyzetű, különösen roma gyermekek oktatásban való lemaradásának, lemorzsolódásának problémájában. Ez a háttér számos társadalmi és gazdasági tényezőből adódik, és a tanodák megjelenése erre a komplex helyzetre adott válasz.

ELŐZMÉNYEK, HÁTTÉR

1. Társadalmi és gazdasági hátrányok

Szegénység és depriváció: Sok család, ahonnan a tanodások érkeznek, mélyszegénységben él. Ez magával hozza a megfelelő tanulási környezet hiányát (pl. csendes hely, fűtés, internet-hozzáférés), a hiányos táplálkozást, az egészségügyi problémákat, és a szülők alacsonyabb iskolai végzettségét, ami gyakran kevésbé teszi lehetővé a gyerekek tanulásának támogatását.
Kulturális és szociális tőke hiánya: A hátrányos helyzetű családokból érkező gyerekek gyakran kevesebb kulturális ingert kapnak, és kevesebb lehetőségük van a szélesebb társadalmi hálózatokhoz való hozzáférésre, ami befolyásolja az iskolai motivációjukat és jövőképüket.
Diszkrimináció és szegregáció: Különösen a roma gyerekek esetében tapasztalható a szegregáció az iskolákban és az oktatási rendszerben, ami tovább mélyíti hátrányaikat és nehezíti a beilleszkedésüket. A tanodák sok esetben épp ezekre a szegregáltan élő közösségekre fókuszálnak.

2. Az oktatási rendszer hiányosságai

Alulteljesítő iskolák: Sok esetben az állami oktatási intézmények nem rendelkeznek elegendő erőforrással, szakértelemmel vagy specifikus programokkal ahhoz, hogy hatékonyan felzárkóztassák a hátrányos helyzetű tanulókat. A tanterv és az oktatási módszerek gyakran nem veszik figyelembe az egyéni szükségleteket.
Lemorzsolódás és korai iskolaelhagyás: A hátrányos helyzetű diákok körében magasabb a lemorzsolódás aránya, és sokan már az általános iskola elvégzése előtt, vagy a középiskola elején abbahagyják tanulmányaikat. Ez jelentősen rontja későbbi munkaerőpiaci esélyeiket.
Pedagógushiány és túlterheltség: Az iskolákban dolgozó pedagógusok gyakran túlterheltek, és kevés idejük marad az egyéni fejlesztésre, a mélyebb problémák kezelésére.

3. A tanodák kialakulása és szerepe

Civil kezdeményezések: A tanodák mozgalma az 1990-es évek közepén indult Magyarországon, főként civil szervezetek és egyházak kezdeményezésére. Ezek a szervezetek felismerték a fent említett problémákat, és igyekeztek iskolán kívüli, kiegészítő segítséget nyújtani a rászoruló gyerekeknek. 
Közoktatási törvénybe való beemelés: Az ezredforduló után, 2003-tól a közoktatási törvény is nevesítette a tanodát, ami jogi alapot adott a működésüknek. Ezután jelentek meg a pályázatok, amelyek célja a tanodák finanszírozásának biztosítása volt, gyakran uniós forrásokból (pl. TÁMOP, EFOP).
Komplex fejlesztés: A tanodák nem csupán korrepetálást nyújtanak. Céljuk a komplex személyiségfejlesztés, ami magában foglalja a tanulmányi felzárkóztatást, a kulcskompetenciák fejlesztését, a szociális készségek erősítését, a kulturális élmények biztosítását, és a szülők bevonását is. Ezzel igyekeznek pótolni azokat a hiányokat, amelyeket a család és az iskola önmagában nem tud megadni.
Összességében a tanoda pályázatok háttere tehát egyfajta társadalmi válasz a hátrányos helyzetű gyerekek oktatási esélyeinek javítására, felismerve, hogy az iskolarendszer önmagában nem mindig elegendő a komplex problémák kezelésére.

A TANODA PÁLYÁZAT CÉLJA

A Tanoda pályázatok alapvető célja, hogy hátrányos helyzetű, különösen roma gyermekek és fiatalok iskolai lemorzsolódását csökkentsék, és segítsék őket a sikeres tanulásban, valamint a munkaerőpiacra való belépésben. Ezek a pályázatok a lemorzsolódással veszélyeztetett diákok számára nyújtanak komplex, iskolán kívüli oktatási és fejlesztési lehetőségeket. Főbb célkitűzéseink:

Tanulmányi eredmények javítása: Kiegészítő oktatással, korrepetálással és felzárkóztatással segítik a diákokat a jobb jegyek elérésében és az iskolai tananyag elsajátításában.
Képességek és kulcskompetenciák fejlesztése: A hagyományos tanórákon kívül olyan készségeket is fejlesztenek, mint a kritikus gondolkodás, problémamegoldás, kommunikáció, digitális kompetenciák, amelyek elengedhetetlenek a 21. századi társadalomban való boldoguláshoz.
Életpálya-építés támogatása: Segítenek a diákoknak a továbbtanulási és pályaválasztási döntésekben, motiválják őket a középiskola és a felsőoktatás elvégzésére, és felkészítik őket a munkaerőpiacra.
Szociális inklúzió elősegítése: Támogatják a diákok társadalmi beilleszkedését, önbecsülésük növelését, és elősegítik a társadalmi kohéziót a roma és nem roma diákok közötti együttműködésen keresztül.
Esélyegyenlőség biztosítása: Hozzáférést biztosítanak olyan oktatási és fejlesztési lehetőségekhez, amelyekhez a hátrányos helyzetű diákok máskülönben nem jutnának hozzá, ezzel csökkentve a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Családi és közösségi bevonás: A programok gyakran bevonják a diákok családját és a helyi közösséget is, ezzel erősítve a tanulás támogató környezetét.